Kapcsolatba kerültem Istennel… Mi a következő lépés?
Hogy is kezdjem ezt a keresztény életet?
Elsőéves voltam az Oregon-i Egyetemen, amikor hívő lettem. Ha egy 1-től 10-ig terjedő skálán mérjük az Istenre és a Bibliára vonatkozó ismereteimet (1 = “halvány gőzöm sincs”, 10 = “kolostorban nevelkedtem”), akkor én mínusz 30-nál voltam. Gyerekkoromban sose jártam templomban, viszont elég vad dolgokat csináltam, mielőtt Istent megismertem.
Egyszer megpróbáltam elolvasni a Bibliát, de sajnos az elején kezdtem (honnan tudtam volna, hogy két része van?), és kb. a 20. fejezetnél feladtam. Évekkel később tudtam meg, hogy van olyan is, hogy Újszövetség, és abból tanulhatok Jézusról… hát, volt mit tanulnom.
Szóval, hol is kezdjük ezt a keresztény életet? Hogyan növekedhetünk, hogyan ismerhetjük meg Istent jobban? Ezek voltak az első kérdéseim, miután Istennel kapcsolatba kerültem. Lehet, hogy hasonlóak a tieid is. Olyan keveset tudtam Isten dolgairól, hogy még a tűnődéseimet is alig tudtam megfogalmazni. Hál’ Istennek ismertem egy idősebb hívőt, aki megmutatott négy egyszerű lépést, amelyek segítségével elindulhattam az úton. Még mindig emlékszem rájuk, sőt, gyakorlom is őket, pedig már több mint 30 éve járok Jézussal. Imádkozom, hogy számodra is ilyen hasznos kezdőlökéssé legyenek, amikor nekivágsz az új életednek.
Figyelj Istenre
A Biblia nem más, mint Isten szava és akarata, amit azért őrzött meg számunkra, hogy megismerhessük Őt, és tudhassuk, mi a terve az életünkkel. A 2 Timóteus 3:16 szerint “A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” Ezért kell naponta időt szánni rá, hogy olvassuk a Bibliát. Ha nincs jól érthető nyelvezetű Bibliád, szerezz egyet! Kezdd János evangéliumával, az Újszövetségben. (Sokszor csak János-ként emlegetik, vagy Ján-nak rövidítik. Az Újszövetség negyedik könyve, és nem azonos János 1., 2. és 3. levelével, amelyek az Újszövetség vége felé találhatók.) Én egy jegyzetfüzetet is szoktam használni, hogy rögtön leírjam a megfigyeléseimet, és a még tisztázandó dolgokat. Tedd fel ezt a két kérdést minden szakaszra: “Mit tanultam ebből Istenről vagy Jézusról?” és “Megtudtam valamit, amit tennem kéne, vagy amit el kéne kerülnöm?” Ez segít majd észrevenni, milyen gyakorlati jelentősége van a Bibliának az életedre nézve. Ha befejezted Jánost, folytasd nyugodtan, és olvasd el elejétől végéig az egész Újszövetséget!
A Bibliát olvasva jövünk rá, mennyire szeret minket Isten. “Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.” (1János 3:1) Megtudjuk, hogy teljesen új emberek vagyunk, mert befogadtuk Jézust Megváltónknak és Urunknak. Olvasd el az Efézusi levél 1:3-14-et, és írd össze belőle, mi minden igaz rád, mint keresztényre. Döbbenetes, nem?
Beszélj Istenhez
Az imádkozás ugyancsak lényeges része az Istennel való egészséges kapcsolatnak. Azt hiszem, én ezt szeretem a legjobban. Gondolj bele, ISTENNEL beszélgethetsz! Bármikor, bárhol, bármilyen hangulatban, az öröm vagy bánat bármely fokán. A Zsidókhoz írt levél 13:5 azt mondja, hogy Isten sose marad el tőlünk vagy hagy el minket. Ez hihetetlen a magunkfajtának, aki sose tapasztalt ilyen mértékű a szeretetet és elkötelezettséget. És mégis tudhatjuk… mert Isten sose hazudik, és nem gondolja meg magát (4Mózes 23:19, Titusz 1:2, Zsidók 6:18). És mivel mindig velünk marad, mindig meg is szólíthatjuk. Az ima egyszerűen Istenhez beszélés. Nincs szükség vallásos szavakra meg stílusra. A Zsoltárok 62:9 arra bíztat, hogy “öntsétek ki előtte szíveteket…”
Az alábbi négy szó segített valahogy formát adni az imáimnak. Emlékszel, mínusz 30-on kezdtem, nem tudtam SEMMIT. Odahaza nem imádkoztunk, legfeljebb kívántunk valamit, a szülinapi tortagyertyák elfújásakor, vagy ha hullócsillagot láttunk. Szóval, az elején kicsit furcsán éreztem magam, de ez a módszer nagyon bejött.
Dicsőítés – amikor elmondjuk Istennek, hogy milyennek ismertük meg Őt; hogy szerető, jó, kedves, megértő, kegyelmes stb. Ahogy olvasod a Bibliát, és leírod, amiket tanultál Istenről, egyre több dologért dicsérheted majd. Olvass el egy-egy zsoltárt minden nap (kb. 3-5 perc), és dicsérd Istent azért a jellemvonásáért, amelyről az aznapi szólt.
Bűnvallás – a növekedés egyik kulcsa. A bűn elzár az Istennel való közösségtől. Ha olyasmit teszünk vagy gondolunk, ami a Biblia szerint nem helyes, akkor bűntudatot érzünk, és azt, hogy eltávolodtunk Tőle. Ilyenkor van szükség a bűnvallásra. Nézd meg az 1János 1:9-et! Aztán a Zsoltárok 32:3-5-öt a meg nem vallott bűn hatásáról, és arról, hogy mit kell kezdeni vele.
Hálaadás – amikor egyszerűen megköszönjük Istennek mindazt, amit csinált. A zsoltárok sokat segítenek ebben is, hogy fölismerjük az Ő tetteit. Használhatod a zsoltáríró szavait a sajátodként. Jó eszköz ez arra, hogy tanulj beszélni Istenhez.
Közbenjárás – amikor kérünk valamit saját magunk vagy mások számára. Van egy listám, amibe felírom, mikor kezdek imádkozni valamiért, és hogy mikor válaszolja meg Isten. Imádkozz konkrétan, reménységgel és kitartóan. Az 1János 5:14-15 azt mondja, hogy ha az Ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket és választ ad. “De honnan tudom, mi Isten akarata?” kérdezheted. Ezzel visszatértünk az elejére: olvasni kell az Ő szavát.
Beszélgess olyanokkal, akik ismerik Istent
Ezt hívjuk gyülekezetnek: együtt lenni másokkal, akik szeretik Jézust. Lehet ez istentiszteleten, bibliatanulmányozáson, vagy valamilyen kiscsoportban. A cél az, hogy együtt növekedjünk (Cselekedetek 2:46-47). Lehet, hogy egyeseknek közülünk új barátságokat kell kialakítani, és új szabadidős programokat megismerni. Ha együtt vagyunk más hívőkkel, fokozatosan beletanulunk, mit is jelent Isten népe tagjának lenni.
Beszélgess másokkal Istenről
Ezt nevezzük bizonyságtételnek. Nagyon tetszik, amit Pál apostol ír a 2Korinthus 5:17-20-ban: “Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme, új jött létre. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!” Egyszerűen muszáj volt beszélnem a barátaimmal a Krisztussal való kapcsolatomról! Mivel megváltoztatta az életemet, megbocsátott nekem, és szeretett úgy, ahogy korábban el se tudtam képzelni, azt akartam, hogy mások is megismerjék mindezt. Persze, nem mindenkit hatott meg a történetem, de ez nem risztott el. Összeírtam a tíz legfontosabb embert, akikkel beszélni akartam Istenről, aztán vártam, hogy Ő adjon lehetőséget. Képzeld, azóta többen hívők lettek közülük! Nem rossz, igaz?
Szívből imádkozom, hogy ez a pár gondolat segítsen neked még szorosabban együtt járni a mi drága Megváltónkkal, Jézussal.